"Szeresd az embereket, úgy ahogy vannak.
Másféle emberek ugyanis nincsenek."
/Phil Bosmans/

Tájékoztatás laborleletek vonatkozásában
„Valahányszor valaki jót cselekszik ezen a világon:
egy pillangó száll föl a levegőbe, s viszi a hírt a Jóistennek."
(Wass Albert)

Járványok és fertőzésveszély a nagyvilágban


Hazánkban kiemelkedően jó a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete. Éppen ezért nem hallunk riasztó híreket hazai járványokról. Néhány külföldről be­hur­colt fertőzés, azonban felhívja a figyelmünket arra, hogy határainkon kívül még korántsem szűnt meg a veszély. Óvatosságra intenek azok az in­for­má­ci­ók is, amelyek európai országokban kialakult kanyaró vagy rubeola járványról számolnak be. Tehát nem kell Afrikáig elmenni, hogy veszélybe kerüljön egy-egy kisgyermek vagy felnőtt, ill. idős ember, akiknél még illetve már nincs meg a védettség. Szerencsések vagyunk, hogy az aktuális járványügyi eseményekről sok helyről tudunk tájékozódni a főleg világhálón.

De azt, hogy az információ személy szerint mit jelent saját magunkra vonatkoztatva biztonsággal egy orvosi konzultáció során tudhatjuk meg.


Veszélyes, de megelőzhető betegségek

Védőoltással megelőzhető, a külföldre utazók számára kockázatot jelentő fertőző betegségek:

  • Sárgaláz 
  • Hastífusz
  • Hepatitisz A  (Fertőző májgyulladás)
  • Hepatitisz B (Fertőző májgyulladás)
  • Meningococcus meningitis (bakteriális agyhártyagyulladás)
  • Poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)
  • Diftéria
  • Tetanusz
  • Kolera
  • Kullancs encephalitis (vírusos agyvelőgyulladás)
  • Kolera
  • Rabies (veszettség)
  • Mumpsz
  • Kanyaró
  • Rubeola

Gyógyszeres megelőzés:

  • Malária: mivel a malária kockázat egy országon belül is különböző lehet mindenképpen az utazás előtti konzultáció szükséges.


Mit jelent védetté válni?

A védetté váláshoz időre van szükség! Az utazás előtt legalább 6-8 héttel szükséges, a célországgal kap­cso­la­tos egészségügyi és az aktuális járványügyi információk miatt felkeresni a szakembert. Azért is, mert nemcsak az adott földrajzi terület epidemiológiai helyzete mérvadó, hanem az ember is, aki oda utazik a maga betegségeivel, habitusával stb. Az utazás előt­ti tanácsadás során tehát személyre szabottan történik az oltások kiválasztása. A személyes beszélgetés so­rán, az utazó egészségi állapotának megismerése után állítjuk össze az oltási programot. Amit döntően be­fo­lyá­sol még tervezett utazás időtartama, az utazás típusa, körülményei és természetesen az utazó ol­tott­sá­gi állapota. Ha egy oltás elég a védettség kialakításához, akkor az oltást követően 10–14 nap múlva alakul ki megfelelő immunválasz. De két alapoltás esetén (pl. a hepatitis B, hepatitis A B, kul­lancs-encephalitis elleni oltásoknál), a második oltást követő 10–14 nap után várható a védettség ki­a­la­ku­lá­sa, tehát az első védőoltást követő 6. héten! Ezért kell időben orvossal konzultálni!


Külföldre utazók oltásai (mediterrán, egzotikus, egyéb járványos területek)


Sárgaláz

Egyetlen védőoltás van a sárgaláz elleni vakcina, amely jelenleg a világ 20 országában kötelező! A belépésnél az útlevél mellett kérik a Nemzetközi oltási könyvet.

Minden évben frissíti a WHO a sárgalázzal kapcsolatos előírásokat. Az oltásokat egy angol-francia nyelvű nem­zet­kö­zi oltási könyvben adminisztráljuk, amit az útlevéllel együtt kell bemutatni a célországban. Van­nak olyan országok, amelyek belépéskor szintén megkövetelik a nemzetközi oltási könyv bemutatását, ha az utazó egy bizonyos intervallumon belül sárgalázzal fertőzött területen tartózkodott.

A sárgaláz elleni oltás, az oltást követő 10. naptól érvényes és 10 évig tart az érvényesség. Újraoltáskor az oltás beadása napján már érvényes az oltás!

Sárgaláz vírussal fertőzött övezet Afrikában


Sárgaláz vírussal fertőzött övezet Dél-Amerikában

 


Hastífusz

A világban évente 22 millió esetet becsülnek, közülük 200.000-en halnak meg évente hastífuszban.

A hastífusz előfordulási gyakorisága világviszonylatban:




 Erősen fertőzött terület,  Fertőzött terület,   Szórványosan előforduló esetek (forrás: CDC)

Védőoltás: 3 évre ad védettséget.

 

Hepatitis A (Fertőző májgyulladás)

Évente közel 1,4 millió eset fordul elő világszerte. A fejlődő országokon kívül a mediterrán területeken is komoly veszélynek lehetünk ki­té­ve.

A vírus közvetítésében a rossz higiénés viszonyoknak fontos szerepe van. A beteg ember székletében ürí­ti a kórokozót, ami az ivóvizet, az élelmiszereket szennyezheti. A fertőzött tengervíz is lehet a fertőzés for­rá­sa, mivel az ott élő állatok szervezetében is képes a vírus felhalmozódni, elfogyasztásuk után pedig meg­be­te­ge­dést okoz.



Védőoltás: Az aktív oltási sorozat 2 oltásból áll, ezt követően egy hosszú távú vé­de­lem alakul ki (15 év). Az első oltást követően 1 évig tartó védelem alakul ki.

 

Hepatitis B (Fertőző májgyulladás)

Évente csaknem 600 ezer ember hal meg a betegség következtében, és közel 350 millióan élnek kró­ni­kus hordozóként a világon.

A vírus vérrel és testnedvekkel terjed, nagyon ellenálló. Nem kellően sterilizált orvosi műszer is ter­jeszt­he­ti, átadhatja a vírust. Tetoválás során is fertőződhetünk, ha nem tartották be a higiénés sza­bá­lyo­kat. A be­teg­ség komoly járványügyi problémát jelent világszerte.

A vírus hordozása sokáig tünetmentes lehet (akár évtizedekig). Magyarországon a 13 éveseket kötelező jelleggel olt­ják az iskolákban 1999-óta. Egy utazás is komoly veszélyt jelenthet, azoknak, akik nem kapták meg éle­tük során a védőoltást.

Védőoltás: 3 oltásból álló oltási sorozat (0-1-6 hónap) hosszú távú, egy életre szóló védelem alakul ki.

Aki még nem kapta meg a védőoltást a hepatitis A ill. a hepatitis B ellen, lehetősége van kombinált ol­tó­a­nyag alkalmazásával mindkét fertőzés ellen védettséget szerezni.

 


Meningococcus meningitis (Fertőző agyhártyagyulladás)

A kórokozónak 13 szerotípusa ismeretes, melyek közül hazai viszonyok között legnagyobb jelentőséggel a B és a C szerotípus rendelkezik. Afrikában viszont az úgynevezett meningitis övezetben, amely a Sza­ha­rá­tól délre, az egyenlítőtől északra fekvő területen helyezkedik el, rendszeresek a járványok.

A védőoltás erre a területre utazóknak indokolt.


(Meningitis övezet Afrikában, forrás: WHO)

Védőoltás: 3 évre ad védettséget

 

Poliomyelitis (Járványos gyermekbénulás)

Ma már sikerült felszámolni a fertőzést a világ nagy részében. De fellángolhatnak járványok még az Eu­ró­pai kontinensen is. India, Pakisztán, Afganisztán valamint az Afrikai kontinens egyes or­szá­ga­i­ban a járványügyi helyzet kedvezőtlen.

Védőoltás: az oltás 10 évre ad védettséget. Javasolt a kombinált oltóanyag (diftéria-pertusszisz-te­ta­nusz-poliomielitis)

 

Diphtéria (Torokgyík)

Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori oltások.

Védőoltás: a kombinált oltóanyag 10 évre ad védettséget (diftéria-pertusszisz-tetanusz-poliomielitis)

 

Tetanusz (Merevgörcs)

21 éves kortól — tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására — 10 évenként emlékeztető oltás javasolt.

Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Uta­zók számára javasolt az emlékeztető oltás, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kap­cso­la­tuk közeli és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Akinek nincs meg az alapoltása azoknál el kell kezdeni az alapimmunizálást.

Védőoltás: A védőoltás történhet kombinált oltóanyaggal: diftéria-pertusszisz-tetanusz-poliomielitis vagy monovalens inaktivált te­ta­nuszt tartalmazó oltóanyaggal, amelyek 10 év védettséged biztosítanak

 

Japán B encephalitis

Japán, Korea, Kína trópusi területein főleg a nyári hónapokban fordul elő. Dél-kelet Ázsia országaiban bár­me­lyik évszakban felléphet járvány. Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg vá­ro­sok­ban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt.

Védőoltás: Védőoltás a célországban kérhető. Ma­gyar­or­szá­gon az oltóanyag nem hozzáférhető!

 

Kolera

Védőoltás csak járványos területre utazóknak javasolt. A kolera veszélyes területeket aktuálisan a WHO és CDC járványügyi információiból napra készen követjük. Mivel a kolera szennyezett kézzel, vízzel és élel­mi­sze­rek­kel terjed, nagy odafigyeléssel jó esély van a megelőzésére. Napjainkban főleg a katasztrófa súj­tot­ta területeken fordul elő. A megelőzés szájon át adható vakcinával történik, a vakcina hatásossága azon­ban gyenge.

 

Kullancsok okozta agyvelőgyulladás

A kullancsencephalitis vírussal fertőzött kullancsok terjesztik a fertőzést. Hazánkban, a dunántúli me­gyék­ben valamint északon Nógrád és Heves me­gyé­ben halmozottan fordulnak elő a fertőzött kul­lan­csok. Szór­vá­nyos előfordulást tapasztalunk a térképen jelzett területeken is.




(A kép forrása: kullancsinfo.hu)

Európában elterjedtek a vírussal fertőzött kullancsok. Az általuk okozott agyvelő gyulladás erősen sze­zo­ná­lis betegség az esetek 75%-a a tavaszi nyári időszakra esik. Felkészületlenül ezeket a területeket sem­mi esetre se látogassuk!



Legfontosabb és legtökéletesebb védelmet az oltás biztosítja. A tökéletes védelmet 3 oltásból álló so­ro­zat­tal érhetjük el. Az első oltás után a második adagot 1–3 hónappal, a harmadik adagot a második oltás után 5–12 hónappal adják be.

Az első és második oltást legjobb, ha a téli hónapokban kapja meg a páciens, mert a kullancsok aktivitása ta­vasszal kezdődik. A télen elkezdett oltási sorozat lehetővé teszi, hogy megfelelő immunitás már a sze­zo­ná­lis kullancs aktivitás kezdete előtt kialakuljon. A harmadik oltás beadásával válik teljessé az oltási so­ro­zat. Ez beadható nyáron vagy ősszel, a második oltás után legkorábban 5 hónappal, vagy legkésőbb, a következő kullancsszezon kezdete előtt. Létezik egy gyorsított séma amelynek alkalmazásával 3 hét alatt immunizálunk, csak abban az esetben in­do­kolt ha az utazás miatt sürgős védelemre van szükség.

A védekezés fontos része a kirándulások utáni kullancsvizit, ami szinte kötelező! Jó dolog, ha egy kul­lancs­el­tá­vo­lí­tó kanál is van a csomagunkban, mert a szakszerű kullancs kivétel fontos! A védőoltás ugyan­is nem véd meg a kullancsok által terjesztett Lyme-kórtól, ami Magyarországon is gyakori. Ha a kul­lancs eltávolítás után, 1 hónapon belül betegségtüneteket tapasztalunk (láz, hányás, hidegrázás, izom­fáj­da­lom, gyengeség, piros folt, kiütés, fejfájás, szédülés, nyirokcsomó duzzanat), akkor szintén azonnal ke­res­sük fel orvosunkat!

 

Malária elleni védelem (védőoltással nem megelőzhető)

Gyógyszeres megelőzés:

Mivel a malária kockázat egy országon belül is különböző lehet mindenképpen az utazás előtti konzultáció szükséges.

A malária évszázadok óta a legelterjedtebb járványos megbetegedés. Hatékony védőoltás nincs a meg­e­lő­zé­sé­re. A föld lakosságának 40%-a él malária-veszélyes területen.

Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szub­tró­pu­si területekre, ebből közel 10.000-en meg is betegednek a jelentések szerint, ugyanakkor a WHO becs­lé­sei szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa.

A maláriával fertőzött területre utazóknak kemoprofilaxist (gyógyszeres kezelést) javasolunk, amelyet a gyógyszertől függően a ki­u­ta­zás előtt legkorábban két héttel el kell kezdeni szedni, és a kint tartózkodás alatt folyamatosan, majd a ha­za­jö­ve­telt követően egy, illetve négy hétig.





dr. Ócsai Lajos

a Bagoly Oltóközpont vezetője



  • Oltóközpont
  • Reumatológia
  • Ideggyógyászat
  • Szemészet
  • Ultrahang
  • Bőrgyógyászat
  • Urológia
  • Sebészet
  • Fül-orr-gégészet
  • Gasztroenterológia
  • Nőgyógyászat
  • Diabetológia
  • Ortopédia
  • Kardiológia
  • Belgyógyászat
  • Endokrinológia
  • Háziorvosi praxis
  • Gyermekellátás
  • Laboratórium
  • Audiológia
  • Optika
  • Rhinolight kezelés
  • Foglalkozás-egészségügy
  • Citológia
  • Egészségmegőrző szűrővizsgálat
  • Fogászat
  • Paramedicinális ellátások
  • Diétás tanácsadás
  • Bagoly Patika