Az amatőr sportolók, a senior sportolók és az újrakezdők átfogó képet kapnak pillanatnyi edzettségi szintjükről, fejlődésük nyomon követhető, elkerülhető a túledzettség állapota, észrevehető, ha a fejlődés megreked. Elkerülhetőek a sérülések, összességében sikerorientálttá tehető a felkészülés.

Ugyanitt fontos megemlíteni, hogy Intézetünkben kardiológiai vizsgálattal összekapcsolható a vizsgálat, ahol kardiovaszkuláris állapotfelmérés, rizikóbecslés is történik az egyéni és családi kórelőzmény, esetleges társbetegségek ismeretében.

Elkerülhető a hirtelen szívhalál, fatális ritmuszavarok fenyegetése, hiszen terhelés előtt legalább egy alkalommal javasoljuk szívultrahang elvégzését az esetleges struktúrális problémák kizárása érdekében. Ezen felül a terhelést folyamatos EKG monitorozással kötjük össze, ahol 40 feletti sportolók esetén a ritmuszavarok mellett az esetleges koszorúér problémákat jelző EKG eltéréseket is azonnal detektáljuk.

Fiatal, utánpótláskorú sportolók esetén szintén fontos szívultrahang vizsgálattal kezdeni az esetleges veleszületett szívhibák, billentyűbetegségek, szívizmot érintő strukturális eltérések kizárása érdekében. Ezen sportolók esetén kiemelten lényeges a folyamatos fejlődés nyomonkövetése, az edzésmunka pontos beállítása érdekében, mivel hétről hétre fejlődnek, változnak, mind az izomzat, mind a csont-ízületi rendszer, mind pedig a szív, keringés, légző és a mindezeket szabályozó neurohumorális rendszer tekintetében.

A sportolók esetén érdemes vérvizsgálattal is kombinálni a terhelésdiagnosztikát, ahol elsősorban elektrolit, Vvt, Hgb, Htk, Fvs, CK, LDH és vas szint mérések ajánlottak. Ezen laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére is lehetőség van Egészségházunkban.

A vizsgálat futópadon történik folyamatosan emelkedő terheléssel, a “vita maxima“ , teljes kifáradásig tartó szintig, vagy szubmaximális szintig történő terheléssel. Ezidő alatt EKG, pulzus- és vérnyomásmonitorozás történik, miközben a sportoló egy maszkon keresztül vesz levegőt, ahol a kilégzés egy zárt rendszeren keresztül zajlik. Ennek kapcsán tudunk elemezni rengeteg mutatót. Többek között a kilégzett CO2 és O2 mennyiségét, a maximális oxigén felvételt (VO2 max), a percenként felvett oxigént, a percventillációt, oxigén pulzust, légzésszámot, légzési hányadost (RQ). Mindezeket a szívfrekvencia és terhelési lépcsők során mért tejsavszint emelkedés értékeivel összevetve kapunk teljes képet.

A tejsav (laktát) emelkedése a vérben érzékeny mutatója az izomanyagcserének, az edzettségi szintnek. Terhelés során meghatározható az ún. anaerob küszöb, ahol már az aerob anyagcsere mellett belép az anaerob (oxigén jelenléte nélküli), – sokkal kezvezőtlenebb – energiatermelés folyamata, mely végső soron a teljes kifáradáshoz vezet.

Mind a laktát küszöb, mind a vita maxima terhelés szintje megfelelő edzéssel kitolható, ennek a fejlődésnek a nyomonkövetésében tud dignosztikai rendszerünk segítséget nyújtani.