Hazánkban kiemelkedően jó a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete.Óvatosságra intenek azok az in­for­má­ci­ók is, amelyek európai országokban kialakult kanyaró vagy rubeola járványról számolnak be. Tehát nem kell Afrikáig elmenni, hogy veszélybe kerüljön egy-egy kisgyermek vagy felnőtt, ill. idős ember, akiknél még illetve már nincs meg a védettség. Az aktuális járványügyi eseményekről sok helyről tudunk tájékozódni a világhálón, a közösségi médiában.

De azt, hogy az adott  információ személy szerint mit jelent saját magunkra vonatkoztatva biztonsággal egy orvosi konzultáció sorá, egy szakembertől tudhatjuk meg.

Veszélyes, de megelőzhető betegségek

Védőoltással megelőzhető, a külföldre utazók számára kockázatot jelentő fertőző betegségek:

• Sárgaláz
• Hastífusz
• Hepatitisz A  (Fertőző májgyulladás)
• Hepatitisz B (Fertőző     májgyulladás)
• Meningococcus meningitis     (bakteriális agyhártyagyulladás)
• Poliomyelitis (járványos     gyermekbénulás)
• Diftéria
• Tetanusz
• Kolera
• Kullancs encephalitis     (vírusos agyvelőgyulladás)
• Kolera
• Rabies (veszettség)
• Mumpsz
• Kanyaró
• Rubeola

Gyógyszeres megelőzés:

• Malária: mivel a malária  kockázat egy országon belül is különböző lehet mindenképpen az utazás előtti konzultáció szükséges.

Mit jelent védetté válni?

A védetté váláshoz időre van szükség! Az utazás előtt legalább 6-8 héttel szükséges, a célországgal kap­cso­la­tos egészségügyi és az aktuális járványügyi információk miatt felkeresni a szakembert. Azért is, mert nemcsak az adott földrajzi terület epidemiológiai helyzete mérvadó, hanem az ember is, aki oda utazik a maga betegségeivel, habitusával stb. Az utazás előt­ti tanácsadás során tehát személyre szabottan történik az oltások kiválasztása. A személyes beszélgetés so­rán, az utazó egészségi állapotának megismerése után állítjuk össze az oltási programot. Amit döntően be­fo­lyá­sol még tervezett utazás időtartama, az utazás típusa, körülményei és természetesen az utazó ol­tott­sá­gi állapota. Ha egy oltás elég a védettség kialakításához, akkor az oltást követően 10–14 nap múlva alakul ki megfelelő immunválasz. De két alapoltás esetén (pl. a hepatitis B, hepatitis A B, kul­lancs-encephalitis elleni oltásoknál), a második oltást követő 10–14 nap után várható a védettség ki­a­la­ku­lá­sa, tehát az első védőoltást követő 6. héten! Ezért kell időben orvossal konzultálni!

Külföldre utazók oltásai (mediterrán, egzotikus, egyéb járványos területek)

Sárgaláz

Egyetlen védőoltás van a sárgaláz elleni vakcina, amely jelenleg a világ 20 országában kötelező! A belépésnél az útlevél mellett kérik a Nemzetközi oltási könyvet.

Minden évben frissíti a WHO a sárgalázzal kapcsolatos előírásokat. Az oltásokat egy angol-francia nyelvű nem­zet­kö­zi oltási könyvben adminisztráljuk, amit az útlevéllel együtt kell bemutatni a célországban. Van­nak olyan országok, amelyek belépéskor szintén megkövetelik a nemzetközi oltási könyv bemutatását, ha az utazó egy bizonyos intervallumon belül sárgalázzal fertőzött területen tartózkodott.

A sárgaláz elleni oltás, az oltást követő 10. naptól érvényes és 10 évig tart az érvényesség. Újraoltáskor az oltás beadása napján már érvényes az oltás!

Sárgaláz vírussal fertőzött övezet Afrikában

Hastífusz

A világban évente 22 millió esetet becsülnek, közülük 200.000-en halnak meg évente hastífuszban.

A hastífusz előfordulási gyakorisága világviszonylatban:

♦ Erősen fertőzött terület,  ♦ Fertőzött terület,  ♦ Szórványosan előforduló esetek (forrás: CDC)

Védőoltás: 3 évre ad védettséget.

 

Hepatitis A (Fertőző májgyulladás)

Évente közel 1,4 millió eset fordul elő világszerte. A fejlődő országokon kívül a mediterrán területeken is komoly veszélynek lehetünk ki­té­ve.

A vírus közvetítésében a rossz higiénés viszonyoknak fontos szerepe van. A beteg ember székletében ürí­ti a kórokozót, ami az ivóvizet, az élelmiszereket szennyezheti. A fertőzött tengervíz is lehet a fertőzés for­rá­sa, mivel az ott élő állatok szervezetében is képes a vírus felhalmozódni, elfogyasztásuk után pedig meg­be­te­ge­dést okoz.

Védőoltás: Az aktív oltási sorozat 2 oltásból áll, ezt követően egy hosszú távú vé­de­lem alakul ki (15 év). Az első oltást követően 1 évig tartó védelem alakul ki.

 

Hepatitis B (Fertőző májgyulladás)

Évente csaknem 600 ezer ember hal meg a betegség következtében, és közel 350 millióan élnek kró­ni­kus hordozóként a világon.

A vírus vérrel és testnedvekkel terjed, nagyon ellenálló. Nem kellően sterilizált orvosi műszer is ter­jeszt­he­ti, átadhatja a vírust. Tetoválás során is fertőződhetünk, ha nem tartották be a higiénés sza­bá­lyo­kat. A be­teg­ség komoly járványügyi problémát jelent világszerte.

A vírus hordozása sokáig tünetmentes lehet (akár évtizedekig). Magyarországon a 13 éveseket kötelező jelleggel olt­ják az iskolákban 1999-óta. Egy utazás is komoly veszélyt jelenthet, azoknak, akik nem kapták meg éle­tük során a védőoltást.

Védőoltás: 3 oltásból álló oltási sorozat (0-1-6 hónap) hosszú távú, egy életre szóló védelem alakul ki.

Aki még nem kapta meg a védőoltást a hepatitis A ill. a hepatitis B ellen, lehetősége van kombinált ol­tó­a­nyag alkalmazásával mindkét fertőzés ellen védettséget szerezni.

Meningococcus meningitis (Fertőző agyhártyagyulladás)

A kórokozónak 13 szerotípusa ismeretes, melyek közül hazai viszonyok között legnagyobb jelentőséggel a B és a C szerotípus rendelkezik. Afrikában viszont az úgynevezett meningitis övezetben, amely a Sza­ha­rá­tól délre, az egyenlítőtől északra fekvő területen helyezkedik el, rendszeresek a járványok.

A védőoltás erre a területre utazóknak indokolt.

(Meningitis övezet Afrikában, forrás: WHO)

Védőoltás: 3 évre ad védettséget

 

Poliomyelitis (Járványos gyermekbénulás)

Ma már sikerült felszámolni a fertőzést a világ nagy részében. De fellángolhatnak járványok még az Eu­ró­pai kontinensen is. India, Pakisztán, Afganisztán valamint az Afrikai kontinens egyes or­szá­ga­i­ban a járványügyi helyzet kedvezőtlen.

Védőoltás: az oltás 10 évre ad védettséget. Javasolt a kombinált oltóanyag (diftéria-pertusszisz-te­ta­nusz-poliomielitis)

 

Diphtéria (Torokgyík)

Elsősorban a gazdaságilag elmaradt országokban fordul elő, ahol a védőoltások nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a gyermekkori oltások.

Védőoltás: a kombinált oltóanyag 10 évre ad védettséget (diftéria-pertusszisz-tetanusz-poliomielitis)

 

Tetanusz (Merevgörcs)

21 éves kortól — tetanusz fertőzés veszélyének elhárítására — 10 évenként emlékeztető oltás javasolt.

Azoknál az utazóknál, akik 1942 előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Uta­zók számára javasolt az emlékeztető oltás, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kap­cso­la­tuk közeli és ha az egészségügyi ellátás bizonytalan. Akinek nincs meg az alapoltása azoknál el kell kezdeni az alapimmunizálást.

Védőoltás: A védőoltás történhet kombinált oltóanyaggal: diftéria-pertusszisz-tetanusz-poliomielitis vagy monovalens inaktivált te­ta­nuszt tartalmazó oltóanyaggal, amelyek 10 év védettséged biztosítanak

 

Japán B encephalitis

Japán, Korea, Kína trópusi területein főleg a nyári hónapokban fordul elő. Dél-kelet Ázsia országaiban bár­me­lyik évszakban felléphet járvány. Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg vá­ro­sok­ban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt.

Védőoltás: Védőoltás a célországban kérhető. Ma­gyar­or­szá­gon az oltóanyag nem hozzáférhető!

 

Kolera

Védőoltás csak járványos területre utazóknak javasolt. A kolera veszélyes területeket aktuálisan a WHO és CDC járványügyi információiból napra készen követjük. Mivel a kolera szennyezett kézzel, vízzel és élel­mi­sze­rek­kel terjed, nagy odafigyeléssel jó esély van a megelőzésére. Napjainkban főleg a katasztrófa súj­tot­ta területeken fordul elő. A megelőzés szájon át adható vakcinával történik, a vakcina hatásossága azon­ban gyenge.

 

Kullancsok okozta agyvelőgyulladás

A kullancsencephalitis vírussal fertőzött kullancsok terjesztik a fertőzést. Hazánkban, a dunántúli me­gyék­ben valamint északon Nógrád és Heves me­gyé­ben halmozottan fordulnak elő a fertőzött kul­lan­csok. Szór­vá­nyos előfordulást tapasztalunk a térképen jelzett területeken is.

(A kép forrása: kullancsinfo.hu)

Európában elterjedtek a vírussal fertőzött kullancsok. Az általuk okozott agyvelő gyulladás erősen sze­zo­ná­lis betegség az esetek 75%-a a tavaszi nyári időszakra esik. Felkészületlenül ezeket a területeket sem­mi esetre se látogassuk!

Legfontosabb és legtökéletesebb védelmet az oltás biztosítja. A tökéletes védelmet 3 oltásból álló so­ro­zat­tal érhetjük el. Az első oltás után a második adagot 1–3 hónappal, a harmadik adagot a második oltás után 5–12 hónappal adják be.

Az első és második oltást legjobb, ha a téli hónapokban kapja meg a páciens, mert a kullancsok aktivitása ta­vasszal kezdődik. A télen elkezdett oltási sorozat lehetővé teszi, hogy megfelelő immunitás már a sze­zo­ná­lis kullancs aktivitás kezdete előtt kialakuljon. A harmadik oltás beadásával válik teljessé az oltási so­ro­zat. Ez beadható nyáron vagy ősszel, a második oltás után legkorábban 5 hónappal, vagy legkésőbb, a következő kullancsszezon kezdete előtt. Létezik egy gyorsított séma amelynek alkalmazásával 3 hét alatt immunizálunk, csak abban az esetben in­do­kolt ha az utazás miatt sürgős védelemre van szükség.

A védekezés fontos része a kirándulások utáni kullancsvizit, ami szinte kötelező! Jó dolog, ha egy kul­lancs­el­tá­vo­lí­tó kanál is van a csomagunkban, mert a szakszerű kullancs kivétel fontos! A védőoltás ugyan­is nem véd meg a kullancsok által terjesztett Lyme-kórtól, ami Magyarországon is gyakori. Ha a kul­lancs eltávolítás után, 1 hónapon belül betegségtüneteket tapasztalunk (láz, hányás, hidegrázás, izom­fáj­da­lom, gyengeség, piros folt, kiütés, fejfájás, szédülés, nyirokcsomó duzzanat), akkor szintén azonnal ke­res­sük fel orvosunkat!

Malária elleni védelem (védőoltással nem megelőzhető)

Gyógyszeres megelőzés:

Mivel a malária kockázat egy országon belül is különböző lehet mindenképpen az utazás előtti konzultáció szükséges.

A malária évszázadok óta a legelterjedtebb járványos megbetegedés. Hatékony védőoltás nincs a meg­e­lő­zé­sé­re. A föld lakosságának 40%-a él malária-veszélyes területen.

Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertőzés-veszélyes trópusi vagy szub­tró­pu­si területekre, ebből közel 10.000-en meg is betegednek a jelentések szerint, ugyanakkor a WHO becs­lé­sei szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa.

A maláriával fertőzött területre utazóknak kemoprofilaxist (gyógyszeres kezelést) javasolunk, amelyet a gyógyszertől függően a ki­u­ta­zás előtt legkorábban két héttel el kell kezdeni szedni, és a kint tartózkodás alatt folyamatosan, majd a ha­za­jö­ve­telt követően egy, illetve négy hétig.

dr. Ócsai Lajos

a Bagoly Oltóközpont vezetője